Könnyebb a világrekorder kosaras robotot tervezni, mint házimunkára
Nem lenne csodálatos, ha lenne egy olyan robotunk otthon, ami segít elpakolni a bevásárlást, összehajtogatja a kimosott ruhát, megfőzi az ebédet, elmosogat és rendet csinál, mielőtt megérkeznek a vendégek? Vannak, akik számára egy ilyen segítő robot pusztán a kényelmet jelentené, de vannak olyanok is – köztük egyre nagyobb számban idős emberek –, akik számára a fenti feladatok megoldása egyet jelentene azzal, hogy nem kell idősek otthonába költözniük, hanem továbbra is önálló életük lehet. Amennyiben jól tervezzük meg ezeket a robotokat, megnövelhetik vagy kiegészíthetik emberi képességeinket, lehetővé téve, hogy hosszabb és egészségesebb életet éljünk. A világ legzöldebb és leginnovatívabb autógyártójaként ismert, ám a mesterséges intelligencia és a robotika területén is vezető fejlesztőnek számító Toyota robotikai kutatásokért felelős részlege ezen dolgozik. A vállalat egyébiránt már most kínál számos segítő robotot, de Kirobo Mini néven társalkodó robot is elérhető kínálatában, kosaras robotja nemrég döntött Guinness rekordot, a 2020-as Tokiói Olimpián pedig a Toyota robotjai segítik majd a tájékozódást a lelátókon. Ennek ellenére Dr. Russ Tedrake, a Toyota Kutatóintézet (TRI) robotikai fejlesztésekért felelős alelnöke szerint az igazi kihívást a házimunkára alkalmas robotok kifejlesztése jelenti.
A jövőre vonatkozó prognózisok alapján az emberek számolnak a robotok adta lehetőségekkel. A legkülönfélébb vállalatok pedig évek óta igyekeznek megfelelni ennek a várakozásnak, és megpróbálják kidolgozni annak lehetőségét, hogy miként lehet az egyre többet tudó robotokat biztonságosan bevezetni az emberek otthoni környezetébe. Dacára annak, hogy hatalmas tempójú technológiai fejlődés korában élünk, azok a robotok, amelyeket egyelőre otthonainkban megtalálhatunk, többnyire porszívók vagy játékok. A legtöbb ember számára nem világos, hogy napjaink robotjai milyen messze vannak még attól, hogy a fentebb említett alapvető otthoni teendőket elvégezzék. Amikor az üzemekben dolgozó számtalan robotról készült kisfilmet vagy lenyűgöző YouTube videót látunk arról, mi mindenre képesek ezek a gépek, azt feltételezzük, hogy mindez nemsokára mindenki számára elérhető közelségbe kerül.
Miért nem valósultak meg eddig ezek az álmok?
Az egyik nagy kihívás a megbízhatóság. Gondoljuk csak végig. Ha lenne egy robotunk, ami helyettünk be tudná tenni a tányérokat a mosogatógépbe, mit szólnánk hozzá, ha hetente egyszer eltörne egy tányért? Vagy mi lenne, ha a gyerekünk a művészeti szakkörből hazahozna egy maga festette „A VILÁG LEGJOBB APUKÁJA feliiratú!” bögrét, de vacsora után a robot kidobná a szemétbe, mert nem ismerné fel, hogy az egy bögre? Az egyik legfőbb akadálya annak, hogy bevigyük a robotokat az otthonainkba az, hogy léteznek alapvető megoldatlan problémák a megbízhatóságukkal kapcsolatban. A Toyota Kutató Intézet (TRI) szakemberei éppen ezen a problémán dolgoznak, céljuk, hogy a fent említett kihívásokat le lehessen küzdeni. A vállalat szakemberei a robotok képességeinek egyedülálló kombinációját keresik: hogyan végeznek manuális feladatokat strukturálatlan környezetben?
Egy otthon igazi labirintus egy steril kutatólaborhoz képest
A gyárak steril, ellenőrzött és programozható belső környezetéhez képest az otthonunk egyfajta „vadnyugat”: strukturálatlan és sokszínű. Nem számolhatunk olyan labortesztekkel, amelyek minden egyes otthon megtalálható tárgy látványára felkészítik a robotokat. Dacára a közelmúltban elért jelentős haladásnak a mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulás (ML) terén, még mindig nagyon nehéz olyan rendszert kidolgozni, ami képes megbirkózni az otthoni környezet komplexitásával és garantálni tudja azt, hogy (szinte) mindig megfelelően működjön.
Az alábbi videó bemutatja, hogyan igyekszik a Toyota egyszerre strapabíróvá és megbízhatóvá tenni a jövő robotjait:
A CIKKNEK MÉG NINCS VÉGE!
LAPOZZ A KÖVETKEZŐ OLDALRA!
