Íme az autóipar vadhajtásai

Túl a szárazföldön

Autót bármelyik autógyár képes készíteni – az igazi kihívás az, ha másfajta közlekedési eszközt kell tervezniük és gyártaniuk. Ez olykor nem több létező termékek átcímkézésénél (mint az Aston Martin hárommillió dollárba, azaz 860 millió forintba kerülő tengeralattjárója esetében), máskor az autógyártó teljesen tiszta lappal indítva hoz létre valami újszerűt egy tőle elvileg távol álló műfajban – ilyen a számtalan szakmai díjat nyert HondaJet kisrepülőgép. Az arany középutat pedig az testesíti meg, amikor az autómárka egy szakértő partner bevonásával valósítja meg elképzeléseit. Így tett a Lexus, amikor a Marquis-Larson hajóépítő műhellyel összefogásban megépítette legnagyobb zászlóshajóját, az LY650 szuperjachtot. A luxushajó formai jegyei, arányai, színvilága és a híd ergonómiája mind a márka tradicionális termékeit idézik, és ami a legfontosabb: a konkurens márkák exkluzív hajóival (hiszen ez az imázs-kapcsolás másoknak is eszébe jutott már) ellentétben az LY650 szériagyártású modellként jelenik meg a jachtok piacán, a több mint ezer lóerős óriás 2019 második felétől megrendelhető.

Központban az ember

Az autógyártók egymás után bővítik ki profiljukat, hogy az autózás határterületein is szolgáltatóként jelenjenek meg – például a mobilitás fogalmát a végletekig kiterjesztve olyan robotokat fejlesztenek, amelyek megkönnyítik gazdájuk mindennapjait. A Honda és a Toyota olyan, csípőre vagy lábszárra csatolható szervorendszereket fejlesztett, amellyel a mozgásukban korlátozott – idős vagy sérült – személyek emberi segítség nélkül sétálhatnak, mászhatnak lépcsőt. A Toyota robotprogramjának más tagjai az ágyhoz kötött személyek kiszolgálását kapták feladatul. A legizgalmasabb, egyben legemberibb szerep azonban Kirobónak jutott: a tokiói egyetemmel és a japán űrkutatási intézettel karöltve kifejlesztett robot az első japán asztronautát, Vakata Kojcsit kísérte el a világűrbe. Amikor hazatért, a Toyota megépítette és piacra dobta a Kirobo Mini változatát: ennek a mindössze tíz centiméter magas, manószerű robotnak azt a feladatot szánták, hogy – mesterséges intelligenciát alkalmazva – beszélgető partnere legyen azoknak, akik nehezen létesítenek emberi kapcsolatokat. A kicsi Kirobo elvileg világszerte megvásárolható, ám előbb vagy utóbb minden Toyota-vásárló találkozhat vele, vagy legalábbis a lelkével: a szeretnivaló gépember technológiája a következő generációs fedélzeti hangfelismerő rendszerekben köszönhet vissza.