Mit jelentett számokban 2022?

Utasforgalom és úticélok

2022-ben 12 205 070 utas fordult meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, 216%-kal több, mint a pandémia első (2020), és 164%-kal több, mint a második évében (2021). Az utasforgalom így az év végére a 2019-es rekordév 75%-át érte el. Az év legforgalmasabb hónapja az augusztus volt, 1 299 814 utassal.

Budapestről összesen 140 célállomásra lehetett repülni 2022-ben, ami gyakorlatilag megegyezik a 2019-ben elérhető desztinációk számával. A hosszú távú járatok közül az észak-amerikai célállomásokat kivéve minden desztináció visszaépült a járvány alatt is meglévők mellé, így 2022 végétől újra lehet utazni közvetlen járattal Kínába is. A menetrendben tavaly 11 új úti cél jelent meg, és 4 új légitársaság gazdagította a budapesti repülőtér kínálatát. A legnépszerűbb úticélok London, Tel Aviv és Párizs voltak.

Újabb rekordot döntött a légiáru volumene

A légiáru mennyisége minden eddigi rekordot megdöntve év végére elérte a 194 000 tonnát. A tavalyi évhez képest ez 5,8 százalékos, 2019-hez viszonyítva pedig 44%-os növekedést jelent, amely kivételesnek számít más európai repülőterek cargo mennyiségével összehasonlítva, hiszen a globális gazdasági lassulás a légiáru szállításban is visszaesést okozott, a Budapest Airport légi áru elosztó központ szerepe viszont a kelet-közép-európai régióban tovább erősödött. Ráadásul a rekord árumennyiséget kevesebb gépmozgással sikerült elérni, 2021-hez képest 11,5 százalékkal csökkent a cargo járatok száma.

90 milliárdnál tartanak a fejlesztések

A Budapest Airport által az elmúlt 4 évben végzett fejlesztések értéke 2022 év végére elérte a 90 milliárd forintot, 2023 tavaszára pedig ez a szám a 100 milliárdot is meghaladja majd. Tavaly megnyílt a Kálvin téri Universal Airport Hub, bővült az önkiszolgáló poggyászfeladó rendszer, kilátó- és dohányzóterasz nyílt a 2B Terminál tranzitterületén, korszerűsítették a repülőtéren található felvonókat és 100 db új poggyászkocsit bocsátottak az utasok rendelkezésére. A repülőtéren már 5 baba-mama szoba és 12 db babakocsi is elérhető az utasok számára.

Számos infrastrukturális fejlesztés zajlott le a színfalak mögött; 7 repülőgép-állóhelyen, több mint 4000 négyzetméteren megújult a teherbíró betonburkolat, megújult a II. futópálya keleti oldalának vízelvezetési rendszere és határidőre lezárult a B4 és B5 gurulóutak korszerűsítése is.

A növekvő igényekre tekintette bővül a BUD Cargo City; a Budapest Airport további 6500 m²-en létesít raktárakat, 1500 m²-en irodákat, valamint élő állatok fogadására alkalmas munkaterületet és egyéb kiszolgáló helyiségeket, és két új repülőgép-állóhellyel is kiegészül a komplexum. A bővítésnek köszönhetően a repülőtér éves cargo kapacitása 250 000 tonnáról 300 000 tonnára nő.

Egész évben zajlott az 1. Terminál újranyitásának és az új 3. Terminál építésének, valamint a hozzá kapcsolódó infrastruktúra kialakításának előkészítése. Közben a Budapest Airport megkezdte a 2. Terminál előtti parkoló ideiglenes visszaépítését, ahol a tervek szerint már júniustól az autóknak további 586, a turistabuszoknak pedig 8 férőhely áll majd rendelkezésére, magas színvonalú környezetben.

Fenntarthatóság: továbbra is elit csapatban a Budapest Airport

Az elmúlt évben a Budapest Airport korszerűsítette a repülőtér hőközpontjait és kazánházát, évente nagyságrendileg 170.000 m3 földgázt és 340 tonna szén-dioxid kibocsátást megspórolva. 2022 végére már 13 db tisztán elektromos és 11 db hibrid jármű volt a BUD flottájában, földi kiszolgáló partnereink pedig összesen már 134 darab földi kiszolgáló eszköz cseréjét valósították meg. A repülőtéri e-mobilitás fejlesztésével így az éves megtakarítás elérte a 412.000 liter üzemanyagot, és ennek megfelelően megközelítőleg az 1080 tonna szén-dioxidot. Az áramigény 65%-át tavaly már zöld energiából fedezte a repülőtér üzemeltető, idén januártól pedig már a villamosenergia ellátás 100%-a megújuló forrásból származik. 2022-ben a Budapest Airport továbbra is tagja volt annak a 44 repülőtérből álló nemzetközi elit csapatnak, amelyek a repülőtéri karbon akkreditáció 3+ szintjét teljesítik, és működésük során karbonkibocsátásukat teljes mértékben ellensúlyozzák. A következő cél a legmagasabb, 4+ „átalakulás” (transition) szint elérése, amelynek követelményeit jelenleg a világon mindössze 33 repülőtér teljesíti.