Csak irányadóként tekintünk a KRESZ-re és meg is szegjük

Megváltozik a viselkedésünk vezetés közben

Éretlennek tartjuk a hazai közlekedési kultúrát, legtöbb esetben a többi sofőr agressziójával, felelőtlenségével, stresszes hozzáállásával magyarázzuk a balesetek nagy számát. Ugyanakkor sokkal megengedőbbek vagyunk magunkkal szemben, el sem tudjuk képzelni, hogy saját hibánkból történik egy baleset, miközben saját bevallásunk szerint is egyéni mérlegelés alapján tartjuk be a kötelező közlekedési szabályokat.

Hazánkban 2020. év végén megközelítőleg 4 millió¹ személygépjármű vett részt a közúti közlekedésben, és ahogy nő az autók mennyisége, úgy emelkedik a közúti balesetek száma is. Egyre több panasz hangzik el autósok, motorosok, kerékpárosok és gyalogosok szájából egyaránt, hogy veszélyes a hazai közlekedés, amelyben legfőbb kockázatként az emberi tényezőket emeljük ki. A Magyar Suzuki és az Ipsos reprezentatív kutatásából² kiderül, hogy a magyarok 84%-a éretlennek tartja a hazai közlekedési kultúrát, 21%-a pedig nagyon rossznak, amit leginkább a szabályok nem megfelelő betartásával, a közlekedők türelmetlenségével és figyelmetlenségével indokolnak. A Magyar Suzuki kutatásában részt vevők 75%-a szerint a közlekedés során elengedhetetlen a szabályok maradéktalan betartása, mindazonáltal 73%-úgy véli, sok baleset a KRESZ figyelmen kívül hagyása miatt következik be. Mindez arra enged következtetni, hogy a felelős gondolkodás és viselkedés között rejlik bizonyos fokú ellentmondás.

A szabályok csak a lehetséges büntetések miatt léteznek?

A magyar és európai kutatási eredmények ³egyaránt alátámasztják, hogy a KRESZ szabályaira sokan csak irányadóként tekintenek. Az európai autóvezetők 52%-a azért sérti meg a közlekedés szabályait, mert azokat nem mindig érzi koherensnek vagy az adott helyzethez megfelelőnek. 29%-uk véli úgy, hogy bizonyos szabályok csak azért vannak, hogy büntetéseket, bírságokat szabhassanak ki miattuk. 22%-uk annyira ébernek tartja magát, hogy nem kell betartaniuk bizonyos szabályokat. 10%-uk úgy gondolja, mindenkinek a saját szabadsága eldönteni, betartja-e a KRESZ előírásait. 9%-uk pedig saját tapasztaltságával indokolta a szabályszegéseket. Talán mindezek ismeretében nem véletlen, hogy az Európai Bizottság kutatásai szerint a balesetek 90%-át emberi hiba okozza. ⁴ Az ORFK 2020-as statisztikáiból pedig az derült ki, hogy a személysérüléses közúti balesetek kétharmadáért a személygépkocsivezetők tehetőek felelőssé.⁵

Megváltozik a viselkedünk vezetés közben?

Mégis, mintha nem látnánk ebben sem objektíven, hiszen az európai megkérdezettek 66%-a gondolja úgy, hogy valószínűtlen, hogy az ő viselkedése miatt történhet baleset és csak 34% tekinti elképzelhetőnek, hogy ő lehet a hibás. Mindeközben a megkérdezettek 76%-a figyelmesnek, 58%-uk nyugodtnak, 28% pedig udvariasnak vallotta magát vezetés közben. A többség úgy vélte, és ebben a magyar sofőrök véleménye is megegyezett, hogy a többi sofőr felelőtlen (46%), stresszes (32%), agresszív (27%) vagy éppen veszélyes (26%), ha beül a kormány mögé. A közlekedés azonban, legyen szó bármelyik formájáról, a felkészültség mellett igényli az alkalmazkodóképességet, az egészséges önbizalmat, a kipihentséget és a higgadt lelkiállapotot. Gyakran saját felelőtlenségünk miatt mi magunk rontunk a reakcióidőnkön és éberségünkön.

Már gyermekkorban szükséges a szabályok ismertetése

Az emberi tényezők mellett fontos a közlekedési szabályok intézményesített és minél korábbi oktatása. Fontos, hogy az autógyártók is szerepet vállaljanak a lakosság edukálásában, véli a Magyar Suzuki Zrt. kommunikációs vezetője, Bonnár-Csonka Zsuzsanna. „A biztonság a közlekedésben és a mindennapi életben egyaránt a felelős magatartáson alapul, éppen ezért ennek fontosságára is szeretnénk felhívni a figyelmet. Tavaly például egy hibrid Suzuki Vitara személyautót ajánlottunk fel a Magyar Vöröskereszt esztergomi szervezete számára, az autóhasználatért cserébe a Magyar Vöröskereszt is jelentős vállalást tett: Esztergom minden középiskolájában a KRESZ vizsgához elengedhetetlen elsősegély oktatást tartanak a 11. évfolyamos diákok számára, térítésmentesen. Így még több diák kerül közelebb ahhoz, hogy mielőbb sikeres KRESZ vizsgát tehessen és megfelelő háttértudással rendelkezzen a biztonságos közlekedéshez. Úgy gondoljuk ugyanis, hogy a felelős közlekedés írott és íratlan szabályainak megismerését nem lehet elég korán elkezdeni.”

1^ https://www.ksh.hu/stadat_files/sza/hu/sza0023.html

2^ A Magyar Suzuki Zrt. 2021 tavaszán „Felelős gondolkozás és magatartás a volán mögött” címmel indított kutatást a 18 és 60 év közötti népesség körében. A válaszadók nemére, korára és lakhelyére vonatkozóan reprezentatív felmérés az Ipsos Zrt. online paneljén, webes kérdőívekkel zajlott; a minta teljes mérete 1028 fő volt.

3^ A Ipsos VINCI Autoroutes megbízásából 11 európai országban, 12 400 ember körében végzett reprezentatív kutatása a volán mögött ülő európaiak viselkedéséről és gondolkozásáról. Conducted by Ipsos among 12,400 people in 11 European countries.

4^ Az Európai Unió közúti közlekedésbiztonsági programjai 2001-től napjainkig – Közlekedésbiztonság (kti.hu)

5^ Városi Közlekedés, a Közlekedéstudományi Egyesület Lapja, LVI. évfolyam 2020.2.online szám