Összetörték az idősödő autóját? Készítse elő a pénztárcáját!
Az avulás megállapításának módja, gyakorlata
Fontos tudni, hogy az avulás mértékének nincs egzakt, mérhető módja. A biztosítós kárrendezési gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a biztosító által a kárfelvétellel megbízott kárszakértő a kárfelvételi jegyzőkönyvön tünteti föl az avulás szükségességét és annak mértékét. Újvári Zoltán szerint ez egy teljesen szubjektív eljárás és a szakértő sem tévedhetetlen, ráadásul ő a biztosító teljesítési segédje, így nem elképzelhetetlen, hogy ha téved, akkor a károsult kárára téved, hogy ezzel is minimalizálja a biztosító kárkifizetésének az összegét.
A legfontosabb: a jegyzőkönyv
A kárfelvételi jegyzőkönyv arra szolgál, hogy a károkozó (vagy helyette a biztosító szakértője) és a károsult egy közös jegyzőkönyvben rögzítsék a balesettel kapcsolatosan keletkezett sérüléseket és azok kijavításának módját, valamint az avulás szükségességét és mértékét. A köztudatban egy indokolatlan tekintélytisztelet miatt az átlagember úgy áll egy ilyen kárfelvételhez, hogy a „biztosító megállapítja a kárt”. Ez téves felfogás – hangsúlyozta Újvári Zoltán, kiemelve: nem véletlenül kell azt a jegyzőkönyvet a károsultnak vagy megbízottjának is aláírnia. Ezzel ismeri el, hogy az abban foglaltak pontosak. A károsultnak JOGA van ahhoz, hogy ha neki nem tetszik az avulás alkalmazása, vagy annak mértéke, akkor saját hatáskörben ezt feltüntesse a kárfelvételi jegyzőkönyvön és csak ezt követően írja azt alá. Amennyiben ezt elmulasztja, később nagyon nehéz helyzetben van egy esetleges reklamáció során, míg ha megteszi, akkor jóval könnyben tud érvényt szerezni – akár bíróság útján is – igazának.
