Ötvenöt éve született az első sorozatgyártású cseh autó
55 évvel ezelőtt az 1000 MB fordulópontot jelentett a cseh autógyártó történetében. A kompakt autó önhordó karosszériát és hátulra beépített 1000 cm3 motort kapott. A fejlett technológiával, komforttal és dizájnnal az 1000 MB új mértékegységet állított fel a 60-as évek közepén.
A ŠKODA 1000 MB az egyik legjelentősebb modell a Mladá Boleslav-i autógyár 124 éves történetében. 1964 tavaszán váltotta fel a népszerű ŠKODA OCTAVIA-t ami a klasszikus hajtáslánccal – orr-motor és hátsó kerékhajtás – rendelkezett. Az 1000 MB egy nagyon modern, 1,0 literes négyhengeres motor kapott a különösen könnyű, önhordó karosszéria hátuljába. Emellett a legmodernebb modellt a ŠKODA Mladá Boleslav üzemének új részében állították elő, amely élvonalbeli technológiákat használt, mint például egy speciális öntési folyamat.
A Mladá Boleslav-i üzem átfogó bővítése
Több mint 300 vállalat, köztük 134 külföldi vett részt a több mint 40 csarnok és egyéb épület építésében és felszerelésében. A gyár akkor a legmodernebb autógyárak közé tartozott, és a kommunista országok határain túl is szabványokat állított fel. A 80 hektáros területen 13 kilométeres úthálózat, egy rendező udvarhoz vezető tíz kilométernyi vasúti pálya, és tizenegy kilométeres futószalag volt megtalálható. Az 1000 MB négyajtós karosszériája 665 préselt részből állt, és 6900 hegesztési ponttal épült.
A ŠKODA alumíniumötvözetet, valamint speciális öntési eljárást használt a motor forgattyúsházához, és négyfokozatú kézi sebességváltót, ami Európában egyedülálló volt. Ez Josef Polák cseh mérnök által 1922-ben bejegyeztetett szabadalomra támaszkodott. Ugyanakkor az intelligensen tervezett, mindössze 105 kg súlyú forgattyúházba nem kellett lyukakat fúrni – az öntvények meneteit egyszerűen meg kellett vágni. Ez hozzájárult a rövidebb termelési időkhöz és az alacsonyabb energiafogyasztáshoz.
Tesztek szélsőséges körülmények között a Szovjetunióban
A járművek új generációja a NOV (Nový Osobní Vůz, „új személygépkocsi”) megjelölést kapták a fejlesztési szakaszban. A sorozatgyártás megkezdése előtt alapos tesztnek vetették alá. 1962 májusáig 50 prototípus összesen 1,598,840 kilométert tett meg, többek közt a volt Szovjetunió szélsőséges hidegében is. A fék-, üzemanyag- és hűtőrendszerek tesztjeit a Kaukázusban végezték, ahol három járműnek szélsőséges 45 Celsius fokos hőmérsékleten kellett teljesítenie. A négyajtós modell 1000 MB végső típusmegjelölése 1000 cm3-re kerekített hengerűrtartalomra utal, az „MB” pedig a ŠKODA Mladá Boleslav-i központjában való gyártást jelenti.
Kompakt autó önhordó karosszériával
Sikeres elődje, az első motorral és a hátsó kerék meghajtással ellátott OCTAVIA után a ŠKODA 1000 MB teljesen új koncepcióval lépett fel: önhordó karosszériája volt, minden keréknél független felfüggesztéssel. A korszerű kialakításnak és az alumíniumötvözetek következetes használatának köszönhetően a családi autó mindössze 755 kg volt.
A négyhengeres vízhűtéses OHV motort hátra helyezték el, és a hátsó tengelyt hajtotta. A könnyű motor teljesítménye 27 kW (37 LE) volt az első fázisban a 988 cm3-es hengerűrtartalommal. A modern jármű végsebessége elérte a 120 km/h-t, és ezzel egyidejűleg átlagosan 7-8 liter benzint fogyasztott 100 kilométerenként. 1966-ban a teljesítmény 32 kW-ra (43 LE) nőtt, a ŠKODA 1100 MB-vel pedig egy második motorváltozat is megjelent, amely 1,1 literes hengerűrtartalommal 38 kW (52 LE) teljesítményt biztosított. A ritka kétajtós MBX változat napjainkban különösen a klasszikus autók gyűjtői között keresett modell.
A CIKKNEK MÉG NINCS VÉGE!
LAPOZZ A KÖVETKEZŐ OLDALRA!
