Nem vicc! Japán lehet az abszolút hidrogén alapú társadalom mintaországa (Képgalériával, videókkal)

Japán atomerőműveinek csupán töredéke üzemképes, ezért az ország a hidrogénre alapozva szeretné megerősíteni gazdaságát, és felszámolni az importált olajtól és földgáztól való függést. Ebben a változásban a hibrid elektromos és akkumulátoros elektromos meghajtás mellett a hidrogén üzemanyagcellás elektromos hajtás fejlesztésében is vezető szerepet betöltő Toyota a katalizátor szerepét igyekszik betölteni. A világ legzöldebbjének tartott autógyártó a Holland Energiakutatási Intézettel karöltve dolgozik egy olyan technológia kifejlesztésén, amely napenergia segítségével, párás levegőből képes hidrogént előállítani. A Toyota mindeközben azonban már nem csupán sorozatgyártott hidrogén üzemanyagcellás személyautót kínál (Mirai), de a vállalat Motomachi üzemében hadrendbe álltak a technológiával meghajtott targoncák, és sorozatgyártásra készek a vállalat hidrogén üzemanyagcellás busz (Sora) és teherautó (Portal) prototípusai is. Előbbiek már jövőre, a Tokiói Olimipa során is a város tömegközlekedésének szerves részét képezik majd és a portugál Caetanobus is megkezdi a gyártásukat, míg utóbbiak elsőként Los Angeles és Long Beach teherkikötőinek forgalmát igyekeznek majd zölddé tenni a Paccarral együttműködve. Zárójelben megjegyzésre érdemes még az is, hogy a napokban bejelentett, a Japán Űrügynökség részére tervezett holdjárót is ez a technológia hajtja majd. A Toyota ezen felül számos a hidrogén széleskörű felhasználását célzó kísérleti projektben van benne, az ipari és lakossági felhasználástól a hajózásig, és a komolyan befektet a Japánban üzemelő hidrogén töltőállomások számának növelésébe.  A japán autógyártó ugyanis 2050-re új járműveinek átlagos széndioxid-kibocsátását legalább 90 százalékkal kívánja csökkenteni a 2010-es értékhez képest, de nem titkolt cél a zéró emisszió elérése.

A Toyota bejelentette, hogy olyan kutatási projektbe kezd, amely az energiaipar kulcsfontosságú szereplőjévé teheti a hidrogént. A Toyota Európa a Hollan Energiakutatási Intézettel (Dutch Institute for Fundamental Energy Research) együttműködve dolgozik egy olyan eszközön, amely napsugárzás hatására hidrogént állít elő párás levegőből. Ez a szilárdtest foto-elektrokémiai cella tökéletesítve és nagyobb léptékben megvalósítva akár otthonok vagy autók energiaellátására is alkalmas lehet. Ez egyike azoknak az ígéretes technológiáknak, amelyek a környezetet szennyező fosszilis üzemanyagoktól való függőségünk enyhítésére a sokak által alkalmasnak vélt hidrogént, mint energiaforrást igyekeznek hasznosítani. Szemben azokkal a folyamatokkal, amelyek szennyező energia felhasználásával állítanak elő hidrogént, a Toyota projektje – amely a holland tudományos kutatási szervezet pénzügyi támogatását is élvezi – ezt kizárólag napfény és levegő felhasználásával valósítaná meg. A kutatási projekt szorosan kapcsolódik ahhoz az újult erővel ébredő kezdeményezéshez, amivel a japán gazdaság a hidrogén felé fordul. A februárban Las Vegasban megrendezett szórakoztató elektronikai kiállításon (CES) mutatták be a Toyota és a Paccar teherautógyár által közösen kifejlesztett, hidrogén-üzemanyagcellás teherjárművet, amely az első a konténerkikötők károsanyag-kibocsátásának csökkentését célzó prototípusok sorában. Ezek a kezdeményezések egytől egyig annak az átfogó célkitűzésnek a részei, amelynek keretében Japán meg kívánja valósítani a tiszta energia álmát. A törekvés okait könnyű felismerni. Japán a világ első számú LNG (cseppfolyós földgáz) importőre, illetve a négy legnagyobb olaj- és kőszén-importőr egyike. A 2011-es fukusimai katasztrófát megelőzően atomerőművek biztosították az ország energiaszükségletének mintegy 30 százalékát, ám a 9-es erősségű földrengés és az azt követő szökőár következtében bekövetkezett üzemzavarok miatt az ország átmenetileg az összes atomerőművét leállította. Ez felgyorsította Japán átállását a fenntartható energiára. Az ország célja egy hidrogénalapú társadalom létrehozása, és már 2020-ban, a tokiói nyári olimpiai játékok alkalmából demonstrálni szeretnék eredményeiket.

„Ahogy az 1964-es tokiói olimpia hagyatéka a széles körben alkalmazott sinkanszen gyorsvasút volt, a 2020-as játékok a hidrogén infrastruktúrát hagyják örökségül az eljövendő generációknak.”– fogalmaz magabiztosan Yōichi Masuzoe korábbi kormányzó, akinek a számos nemzetközi szakértő által osztott véleménye szerint az ambiciózus japán stratégiai energiaterv (amely 30 éves távlatban vázolja fel a gyártás, a közlekedés és a tárolás terén megvalósítandó célokat) más országok számára is modellként szolgálhat.

A CIKKNEK MÉG NINCS VÉGE!
LAPOZZ A KÖVETKEZŐ OLDALRA!

Oldalak: 1 2 3 4