Felmentették a cégeket a gondatlanságból elkövetett emberölés vádja alól
A párizsi büntetőbíróság felmentette hétfőn az Air France légitársaságot és az Airbus repülőgépgyártót a gondatlanságból elkövetett emberölés vádja alól a Rio de Janeiro-Párizs járaton 2009-ben lezuhant gép ügyében.
Csaknem tizennégy évvel a katasztrófa után meghozott határozatukban a bírók úgy ítélték meg, bár történtek emberi hibák, ezeknek a balesettel semmilyen biztos okozati összefüggése nem volt kimutatható.
Az áldozatok hozzátartozóival, az Air France és az Airbus képviselőivel, valamint az újságírókkal megtelt teremben a felmentő ítélet bejelentésekor az AFP hírügynökség tudósítása szerint több felperes is elképedve felugrott a helyéről, majd ismét helyet foglalt, és csendben végighallgatta a testület elnökének indoklását.
„Pártatlan ítéletre számítottunk, ez nem az. Fel vagyunk háborodva!” – mondta az AFP-nek Daniele Lamy, a hozzátartozókat képviselő Entraide et Solidarité AF447 nevű egyesület elnöke. Ügyvédjük, Alain Jakubowicz szerint a bíróság tulajdonképpen azt mondta ki, hogy a cégek „felelősök, de nem bűnösök”. „Mi viszont éppen a bűnös szót vártuk” – mondta az ügyvéd.
Az Air France közleményében „tudomásul vette az ítéletet”.
„A légitársaság örökre megőrzi e szörnyű baleset áldozatainak emlékét, és a legmélyebb együttérzését fejezi valamennyi hozzátartozónak” – olvasható a kommünikében.
Az Air France Rio de Janeiróból Párizsba tartó, 447-es számú járata 2009. június 1-jén tűnt el a radarernyőkről. Az Airbus A330-as típusú utasszállító az Atlanti-óceánba zuhant 650 kilométerre Fernando de Noronha szigettől, 228 emberrel, köztük 5 magyarral a fedélzetén. Ez volt a francia légi közlekedés történetének legtöbb halálos áldozatot követelő katasztrófája.
Sokáig nem lehetett tudni a katasztrófa pontos okát. Csak 2011 májusában sikerült kiemelni a feketedobozokat és az áldozatok maradványait a csaknem 4000 méteres mélységből.
Az igazságügyi szakértők által összeállított 356 oldalas jelentés egyebek mellett megállapította, hogy a repülőgép sebességét mérő Pitot-szondák eljegesedtek, ezért a pilóták ellentmondásos adatokkal rendelkeztek arról, hogy milyen gyorsan repülnek. A szakértők azt is megállapították, hogy nem volt megfelelő vészhelyzeti eljárás erre az esetre, a pilóták munkáját pedig tovább nehezítették a kedvezőtlen repülési körülmények, például az, hogy sötétben zavaró légáramlatba kerültek, és az óceán fölött éjszaka semmilyen vizuális tájékozódási pontjuk nem volt.
A Pitot-szondák hibája miatt az egyik pilóta meggondolatlanul emelkedő pályára állította a gépet, amit a társpilóták értetlenül fogadtak, és mind elvesztették uralmukat a jármű felett, amely ebből kifolyólag 4 perc és 23 másodperccel később az óceánba zuhant.
A vizsgálatok kimutatták, hogy a balesetet megelőző hónapban Pitot-szondák több alkalommal is hasonlóan hibásodtak meg. A jelentés szerint az Airbus „négy meggondolatlan vagy egyenesen gondatlan” lépést is tett, egyebek mellett nem cserélte le azokat a Pitot-szonda modelleket az A330-as és A340-es típusú gépeken, amelyek nyilvánvalóan gyakrabban eljegesedtek, a szondák esetleges meghibásodásának nem volt visszajelző lámpája a műszerfalon, és a gyártó nem adott át fontos információkat a gépeit megvásárló légitársaságoknak. Az Air France pedig a szondák esetleges meghibásodásáról a pilótái számára készült tájékoztatásban követett el hibákat a szakértői jelentés szerint.
Mindezek ellenére a bíróság szerint büntetőjogi szempontból „egy valószínűsíthető okozati összefüggés nem elégséges annak megállapításához, hogy bűncselekmény történt”, vagyis „a balesettel semmilyen biztos okozati összefüggés nem volt kimutatható”.
Az október 10. és december 8. között lefolytatott perben már az ügyészség felmentést indítványozott, miután a vádhatóság szerint „lehetetlen bebizonyítani” a vállalatok bűnösségét.
