A járvány második veszteséges évét zárta a Budapest Airport 2021-ben

25 millió euróval több bevétel és 22 millió euróval kevesebb veszteség – így lehetne tömören összefoglalni a Budapest Airport 2021-es pénzügyi évét. Annak ellenére, hogy a tavalyi évben az utasforgalom 20%-kal, a légiáru mennyiség pedig 36%-kal emelkedett 2020-hoz képest, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető vállalat a koronavírus-járvány második évét is komoly veszteséggel zárta. A vállalat a 2021-es pénzügyi évet 143 millió euró nettó árbevétel mellett 87,6 millió euró veszteséggel fejezte be.

2021 egy újabb katasztrofális év volt a légiközlekedési iparágban, bár a pandémia első événél, vagyis 2020-nál valamelyest jobban alakult. A tavalyi évben utasforgalom tekintetében az európai trendek megfeleltek az előzetes várakozásoknak, vagyis az év második felében megkezdődött a kilábalás a koronavírus-járvány okozta súlyos válságból. Folyamatosan épültek vissza a légitársaságok kapacitásai és ezzel párhuzamosan a repülőterek forgalma, de az utasszámok még továbbra is messze elmaradtak a 2019-es szinttől. A légiáruszállítás területén viszont a cargo mennyiség soha nem látott magasságokba szökött, köszönhetően a szállítási mód gyorsaságának, kiszámíthatóságának és biztonságának.

A kilábalás megindulása a Budapest Airport pénzügyi eredményein is nyomon követhető; a vállalat az előző évhez képest 21%-kal magasabb, 143,3 millió euró nettó árbevételt könyvelt el, így a tavalyi évet összességében 20%-kal kisebb, 87,6 millió euró veszteséggel zárta. A Budapest Airport ezt az utasszámcsökkenéshez köthető hatalmas bevételkiesést továbbra is a rekord cargo forgalommal és olyan stabil, az utasszámtól függetlenül működő bérlőktől származó ingatlanhasznosítási bevételekkel tudta valamelyest pótolni, mint például a repülőgép-karbantartó vállalatok és az integrátorok. Ez a repülőtér elmúlt években követett diverzifikációs stratégiájának erejét és jelentőségét mutatta.

Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a számok továbbra is tükrözik azt a kihívást, amelyet a második pandémiás év okozott a légiközlekedésben. Ennek ellenére a Budapest Airport 36,6 millió eurót fordított a tavalyi évben fejlesztésekre, így ezzel a 200 millió eurót is meghaladta az elmúlt három évben elvégzett kapacitásbővítő, infrastrukturális és fenntarthatósági beruházások mértéke, és 2022 márciusától átlagosan 13 százalékkal emelte a dolgozói béreket. Mindezekkel párhuzamosan a Budapest Airport megkezdte az 1. Terminál újranyitásának és az új, 3. Terminál építésének előkészületeit is. A két beruházás összértéke meghaladja majd az 1 milliárd eurót.

A tavalyi év pénzügyi eredményeit figyelembe véve tehát a Budapest Airport csoport továbbra is mindössze két évben – 2018-ban és 2019-ben – termelt készpénzben is kifejezhető nyereséget a mostani tulajdonosok megjelenése, azaz a 2007 óta eltelt időszakban. Ha a nyereséges évek eredményeit összeadjuk, és azokból kivonjuk az azt megelőző évek veszteségeit, 2007 és 2021 között összesen 326 millió eurós veszteséget kapunk.

Köszönhetően azonban a vállalat folyamatosan tanúsított felelős gazdálkodásának és tőkeerős tulajdonosainak, sem a korábbi veszteséges évek, sem pedig a koronavírus-járvány második éve nem tudta a Budapest Airport stabilitását megingatni. A társaság az elmúlt két év jelentős forgalomkiesése és az elveszett bevételek okozta jelentős anyagi vesztesége ellenére is fenn tudta tartani a repülőtér folyamatos és biztonságos működését, és előteremtette a fellendüléshez szükséges anyagi, személyi és infrastrukturális feltételeket.

Chris Dinsdale, a Budapest Airport vezérigazgatója a pénzügyi eredmények kapcsán kiemelte: „Büszkék vagyunk rá, hogy a második pandémiás évünket is át tudtuk vészelni állami támogatás nélkül, és minden nehézség ellenére a fejlesztéseket is dinamikus ütemben folytattuk. Hónapok óta készülünk a

fellendülésre, egyrészt humánerőforrás, másrészt pedig kapacitás terén, és bízom benne, hogy 2022-ben az utasforgalom, és így a bevételek tekintetében is megközelítjük a 2019-es eredményeinket.”