Már a 70 milliárd forintot is meghaladták a 3 év alatt elvégzett repülőtéri fejlesztések
Dinamikus ütemben zajlanak a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren történő fejlesztések; 2019-ben, 2020-ban és 2021-ben összesen több mint 70 milliárd forintot fordított a Budapest Airport kapacitásbővítésre, infrastrukturális és fenntarthatósági fejlesztésekre, továbbá egyéb, utasélményt növelő háttérfejlesztésekre és digitalizációra. A beruházások eredményei az utasok visszajelzésein is egyértelműen látszanak; 2021 utolsó negyedévében a budapesti repülőtér pontszámai a nemzetközi utaselégedettségi felmérésen – a legtöbb versenytársat megelőzve – a legmagasabbak között voltak a régióban.
Mint ahogyan arról a Budapest Airport már korábban is többször beszámolt, 2019-ben nagyszabású fejlesztéssorozat valósult meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, amely azóta is töretlenül, változatlan intenzitással folytatódik. Az elmúlt három évben megépült egy új, 14 beszállítókapuval rendelkező utasmóló, amely 11 500 négyzetméteren, 2500 ülőhellyel várja az utasokat. Elkészült a légi áruszállítás új bázisa, a BUD Cargo City, amely nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy 2021-ben minden idők legnagyobb mennyiségű, 183 000 tonnát is meghaladó áruforgalmát bonyolította a repülőtér. Harmadik óriásberuházásként új poggyászosztályozó csarnokkal bővült a meglévő infrastruktúra, közel három kilométer hosszúra bővítve ezzel a szalagrendszert, amely így sokkal gördülékenyebb és nagyobb kapacitású csomagkezelést tesz lehetővé. A terminálépületek megközelítése is biztonságosabb és gyorsabb lett az új kétsávos turbókörforgalomnak köszönhetően, amely szintén az elmúlt 3 év során készült el.
A fejlesztések számtalan kapacitásbővítést is magukban foglaltak; többek között 70%-os bővüléssel huszonnyolcra nőtt a terminálokon elérhető mosdók száma, a meglévő mellékhelyiségek pedig egytől egyig fel lettek újítva, új utasbiztonsági csatornák nyíltak, felújításra került a terminál előtti közúti előtér, a Prémium Parkoló és a parkolóktól a terminálig vezető gyalogút, továbbá megújult a 2A Terminál padlóburkolata is. Új mozgólépcső épült a B oldali utasmólón, és új felvonókat adott át az üzemeltető a 2A és 2B Terminál érkezési szintjén. A terminálokon immár 30 új önkiszolgáló poggyászfeladó automata érhető el, az automata útlevélkezelő kapuk száma tizenkettőre nőtt, a 13 ivókútnak köszönhetően pedig az utasok elkerülhetik a műanyag palackos víz fogyasztását, és a terminálon is újratölthetik vizes palackjukat.
A dinamikus ütemben zajló repülőtéri fejlesztések a 2021-es évben is folytatódtak, biztosítva ezzel a szolgáltatások színvonalának folyamatos emelését és bővítését, ezáltal pedig megerősítve a repülőtér régiós előnyét, amelyet a Budapest Airport tulajdonosai és menedzsmentje egyaránt kiemelten fontosnak tartanak. Annak ellenére, hogy a koronavírus-járvány a 2021-es évre is súlyosan rányomta a bélyegét – amely a repülőtér üzemeltető cég bevételein is masszívan megmutatkozik -, a Budapest Airport nem függesztette fel a beruházásokat; sőt, bizonyos fejlesztéseket, amelyeknek kedvezett az alacsony utasforgalmi időszak, előrébb is hozott.
Összefoglaló a 2021-es év fejlesztéseiről
830 millió forintból megépült a repülőtér új Főportája, amely 2021. november 15-én kezdte meg hivatalosan is az üzemelést. A 440 négyzetméteres épületből és a hozzá tartozó, 123 férőhelyes parkolóból álló létesítmény közel két és félszer nagyobb kapacitással rendelkezik, mint a korábbi főporta, így gyorsabb és gördülékenyebb beléptetést tesz lehetővé a repülőtér üzemi területére érkező munkavállalók, bérlők és partnerek számára. Az új Főporta kialakításakor a Budapest Airport a nettó zéró karbonkibocsátási céljait is figyelembe vette; a kiváló energiahatékonysági jellemzőkkel rendelkező épületet egy 3000 négyzetméteres zöldterület veszi körbe, a tetőre telepített napelemek pedig az épület elektromosenergia-igényének egyharmadát biztosítják. Ezen felül négy elektromos töltő üzembe helyezése van folyamatban a Főportánál és további harminc töltőberendezés telepítése zajlik a repülőtér egyéb helyszínein, a repülőtér e-mobilitást ösztönző programja keretében. A repülőtér gurulóútjain és szervizútjain is számos felújítás történt; több fázisban megújult öt gurulóút és a hozzájuk tartozó padkák, teljes burkolatcsere és LED-es közvilágítás-fejlesztés valósult meg a repülőtér összesen három kilométer hosszú fő szervízútján, valamint több fénytechnikai modernizálás is történt, az 1. Terminál előterén lévő aszfaltot pedig nagy szilárdságú és rendkívül jól terhelhető bazaltbetonra cserélték.
Június végén elkészült a B oldali utasmólón kialakított új mozgólépcső. Ezzel egy időben a terminálokon található liftek modernizálása is megtörtént: megújultak a 2B és a 2A Terminálon az indulási és az érkezési szintet összekötő felvonók. A liftek modernizálása jelenleg is folyamatosan zajlik a repülőtéren. Az utasok számára nem látható, ám a háttérfolyamatok gördülékenységét elősegítő fejlesztésként megújul a túlméretes csomagok szállítására használt teherlift is, amely egyenesen a poggyászosztályozó csarnokba szállítja az utasok nagyméretű poggyászait. A kivitelezés már januárban elkezdődött, hogy a felújítás ne zavarja a normál utasforgalmat.
A terminálokon zajlottak egyéb belső hangulatot javító felújítások is a tavalyi évben; a 2B Terminál érkezési szintjén, az útlevélkezelő fülkék környezetében, valamint a 2A Terminál érkezési csarnokában a repülőtér-üzemeltető lecserélte az álmennyezetet, ezzel egyidőben a fénycsöves világítást modern és energiatakarékos LED világításra cserélte.
Az informatika terén is jelentős modernizáció történt az év első felében; az alacsony utasforgalmat kihasználva négy jelentős rendszerfejlesztés is befejeződött. A hardver- és szoftvereszközök cseréjének köszönhetően új funkciókkal bővültek a repülőtér kiemelten fontos IT rendszerei. A technológiaváltás nagyobb kapacitású és jobb minőségű rendszereket biztosít a belső felhasználóknak és az üzleti partnereknek egyaránt. A csomagosztályozó rendszer megújításának részeként sor került a védelmi megfigyelő munkaállomások egységesítésére, valamint a régi röntgenek kiemelésére, melynek révén az utasoknak az elektronikai eszközöket már nem kell a biztonsági ellenőrzés során a kézipoggyászból kivenni, továbbá folyamatban van a SkyCourt és a 2A Terminál csomagosztályozóihoz tartozó valamennyi ipari gyorskapu megújítása is.
A fűtési időszak beköszönte előtt sikerült megújítani újabb 3 hőközpontot, tavasszal pedig további két hangárhoz tartozó hőközpont rekonstrukcióját tervezi az üzemeltető. Az irodai területek, raktárépületek és hangárak melegellátását biztosító több mint 2500 szerelvény hőszigetelésének megújításával a repülőtér évente 170.000 m3 földgázt és 340 tonna szén-dioxid kibocsátást spórol meg, jelentősen csökkentve ezzel a légikikötő környezetterhelését. Mindemellett a repülőtéri transzformátorállomások 10 kV-os védelmének és vezérléseinek felújítása is megtörtént. A cserélendő védőberendezések feladata, hogy zavartalanul biztosítsák a futópálya navigációs segédeszközeinek, valamint a gurulóutak repülőtéri földi fénytechnikájának zavartalan működését. Végezetül pedig a tűzjelző rendszerek korszerűsítését is elvégezte a repülőtér üzemeltetője, amely létfontosságú a biztonságos működés fenntartásához és az Országos Tűzvédelmi Szabályzat betartásához.
A repülőtéren működő partner vállalatok egyes nagyberuházásai és épületfelújításai is megkezdődtek, illetve befejeződtek a tavalyi évben. A repülőtér légi oldalán az Aeroplex of Central Europe (ACE) megkezdte új, 8000 négyzetméteres hangárjának építését, eközben pedig a Budapest Airport a hangárépítés kapcsán a műszaki előtér alatt húzódó esővíz-elvezető gerinccsatorna jelentős szakaszát lecserélte. A Magyar Posta és a Budapest Airport közös projektjének részeként megújultak a Posta repülőtéren található helyiségei, amelynek célja a nemzetközi postai küldemény-szolgáltatás optimalizálása és a megváltozott postai küldeménykezelési uniós szabályozásnak való megfelelés. Mindezeken felül tovább folytatódott a HungaroControl és a Budapest Airport együttműködésével az úgynevezett távoli irányítótorony projekt. A rendszer, ami globális szinten is az elsők között van egy olyan közepes méretű repülőtéren, mint a Budapest Airport, tulajdonképpen egy virtuális torony, melynek lényege, hogy a légiforgalmi irányítók egy, a repülőtér területétől távoli központból láthatják el feladataikat.
Régiós aranyérem az utaselégedettségi felmérésen
A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren megvalósult beruházásoknak köszönhetően az utaselégedettség szintje folyamatosan emelkedett az elmúlt három évben. A negyedévente elvégzett ASQ (airport service quality) felmérések eredményei sorában a tavalyi utolsó negyedév minden korábbi értéket túlszárnyalt. A független harmadik fél által végzett, anonim kutatás keretében az utasok 37 különböző szempont alapján értékelik az őket leginkább érintő repülőtéri szolgáltatásokat. A tavalyi év utolsó negyedévében regisztrált pontszámok pedig visszaigazolják, hogy az elmúlt három év több mint 70 milliárd forintos fejlesztési sorozata meghozta a kívánt eredményt, amit a minőségre adott magas pontszámok mutatnak. Az utasok általános elégedettségi szintje 2021 utolsó negyedévében 15 százalékot emelkedett, ami a többi repülőtérhez képest kiváló teljesítmény. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér jelentős színvonalbeli ugrást ért el ezekkel az eredményekkel. A repülőtér üzemeltetője mind a 37 kategóriában javulást ért el az utasok elégedettségi szintjében.
Emellett a Budapest Airport február elején megkapta az ACI World „The Voice of the Customer” (az ügyfél hangja) elismerését; ezt azoknak a repülőtereknek ítélik oda, amelyek a járvány idején is jelentős erőfeszítéseket tettek az utasok visszajelzéseinek összegyűjtésére, az ASQ programon keresztül. A Budapest Airport az elmúlt két évben, a pandémia alatt is folytatta az utasvélemények gyűjtését és értékelését, ez alapján pedig nagy hangsúlyt fektetett az utasélmény fejlesztésére és a járvánnyal kapcsolatos elvárások teljesítésére. 2022-ben világszerte több mint 200 repülőtér kapta meg ezt az elismerést.
Chris Dinsdale, a Budapest Airport vezérigazgatója a fejlesztések kapcsán kiemelte: „Van mire büszkének lennünk, hiszen három év alatt, több mint 70 milliárd forintból hatalmas fejlesztéseket végeztünk a repülőtéren, amelyet az utasok pozitív visszajelzései is igazolnak. Ráadásul a repülőtéren zajló fejlesztések sorának még közel sincs vége; sőt, most a korábbiaknál is nagyobb beruházások következnek. 2021-ben megkezdődtek az 1. Terminál újranyitásának előkészületi munkálatai, amelynek már az engedélyezési szakaszában járunk. Az új 3. Terminál építése kapcsán is elindultak az előkészületek; a tervek készen vannak, a repülőteret folyamatosan készítjük fel a nagyszabású építkezésre.” Hozzátette: „Ha minden a terv szerint halad, akkor az 1. Terminál már 2024 nyarán köszöntheti az első utasait, míg a 3. Terminál várhatóan 2028-ra készül el. Vagyis a repülőtér látványos fejlesztése, a minőség folyamatos emelése nem áll meg; Magyarország kapuja a régió legjobb repülőtere kell, hogy maradjon.”
