A gyerekek többsége gyalog jár
Eelkészítették az első olyan széles körű kutatást, amely azt térképezte fel hogyan jutnak el a magyar gyerekek az iskolákba.
Az általános és középiskolások nagy többsége a gyaloglás, illetve tömegközlekedés mellett dönt; ha autóval mennek, akkor legtöbbjüket szüleik 3-5 kilométeres távolságra viszik el. A világjárvány, valamint a forgalmi veszélyek egyre fontosabb érvekké válnak annak eldöntésében, hogy az autót használják a családok-e vagy sem erre a célra – már amelyiknek van is gépkocsija.
A vírushelyzet hatására eddig nem tapasztalt helyzet áll elő: a gyerekek hosszú (részben kényszerű) szünet után ülnek be ismét a padokba. Az iskolába járás rutinjai még távolabbiak, mint korábban bármikor. Ez a társadalom egésze számára kihívásokkal jár és kiemelt figyelmet követel, hogy a diákok a lehető legnagyobb biztonságban legyenek, bármilyen módon jutnak is el az oktatási intézményekbe. Az OMV éppen erre szeretné ráirányítani a figyelmet friss, reprezentatív kutatásával, amelynek célja az volt, hogy kiderüljön: hogyan oldják meg Magyarországon a gyermekek eljutását az iskolába.
A hazai társadalom összetételét tükröző felmérésbe 645 embert vontak be. Az eredmények publikálásával a társaság a körültekintő és biztonságos közlekedés hazai kultúráját szeretné előmozdítani. A vállalat felméréséből kiderült, hogy a legtöbb hazai gyermek gyalog jár iskolába. A megkérdezett szülőknek több mint harmada (35%) válaszolt úgy, hogy van olyan nebuló a családban, aki gyalog indul tanulni reggelente. A válaszadók 29%-a tömegközlekedéssel, 23 százaléka autóval viszi csemetéjét, minden nyolcadik gyerek a kerékpárt részesíti előnyben. A többiek rollert, gördeszkát, korcsolyát, robogót használnak az iskolába vezető útjukon. A válaszokból az is kitűnik, hogy a vírushelyzet némi bizonytalanságot okoz a szülők körében.
„Arra felvetésre ugyanis, hogy vírushelyzet előtt hogyan jutott el a gyermeke iskolába, s ez mennyiben változhat szeptembertől, lényegében szinte minden lehetséges megoldás melletti elkötelezettség csökkent. Csaknem minden tizedik válaszadó ugyanis azt jelezte, hogy az eljutás módját a vírushelyzettől teszi függővé” – mondta el tudósítónknak Kováts Botond, az OMV Hungária vezető munkatársa.
Akár meglepő is lehet, hogy a kis városokban, településeken 8–11% azoknak az aránya, akik a vírushelyzetre különösen figyelnek, s ezzel összefüggésben akár módosítják is a gyerekek iskolába eljuttatását. Budapesten ez az arány 5, a megyei jogú városokban csupán 2 százalék.
A felmérésből egyértelműen kiderül, hogy a gyalogos iskolába járás a nem fővárosi nagy- és kisvárosokban jellemző igazán. Ott szülők fele azt mondta, hogy van olyan gyermek a családban, amelyik reggelente így indul útnak. A tömegközlekedés aránya a fővárosban és a kistelepüléseken kiemelkedő, előbbi esetben a válaszadók 52%-a, utóbbiban 41%-a nyilatkozott ekképpen. Budapesten 30, a megyei jogú városokban 31 százalék azoknak a gyerekeknek az arányi, akiket autóval visznek iskolába.
Szintén a járványhoz köthető fejlemény: a gépjármű használatának érvei között a járványtól való félelem a negyedik helyre ugrott, miközben a pandémia előtt erre szinte egyáltalán nem gondoltak a szülők.Ezzel párhuzamosan jócskán nőtt azok aránya is, akik a forgalom veszélyeitől tartanak, s ezért viszik autóval gyermeküket iskolába. Az autós utazás melletti két legnyomósabb érv esetében nem történt érdemi változás. Lényegében minden második szülő azt jelezte, döntése mögött az húzódik meg, hogy „amúgy is gépkocsival kell munkába mennem, s így közben elviszem a gyermeket”, illetve „az iskola messze van az otthonunktól”. Előbbi volt az, amit a legtöbben (54%) megneveztek, mint az autós iskolába járás legfőbb indokát.
A kutatás szerint alig akad olyan család, ahol az autózásban a nagyszülők, testvérek, esetleg szomszédok/barátok segítenének. Szinte kizárólag a szülők oldják meg ezt a feladatot, ráadásul a válaszok alapján, ha egy hajszálnyival is, de az édesanyák (48%) ebben nagyobb szerepet vállalnak, mint az édesapák (47%). Külön érdekesség, hogy a válaszadók harmadánál mindkét szülő a kocsiban van, vagyis a reggeli utazást együtt kezdi meg a család.
A felmérés alapján a legtöbb gyermeknek 3–5 kilométert kell ingázniuk, csaknem minden harmadik gyerek (28%) ilyen messze lakik az iskolájától. A diákok csaknem harmadának kevesebb, mint 3 kilométert kell megtennie. Meglepő adat, hogy a közoktatásban tanulók majdnem negyede 10 kilométernél is messzebbre jár naponta. Az autóval utazók többsége az iskolába vezető utat 5-30 perc között teszi meg, és a gyerekek 2 százalékát naponta egy óránál is többet fuvarozzák szüleik.
Az OMV a felméréssel is szeretné felhívni a figyelmet a gyermekek biztonságára, a biztonságos közlekedésre, hiszen az iskolaszezon ebből a szempontból nagy kihívásokat tartogat a szülőknek – mondta el tudósítónknak Kováts Botond. Az iskolába járó gyerekek számára az iskolába vezető és visszaút az egyik legveszélyesebb időszak, éppen ezért fontos a szülők, a család, a közlekedők körültekintő figyelme és az, hogy az úton lévők tudatosan készüljenek erre az időszakra.
Ha meg autóval járnak, a legjobb tanács a család és így maguk biztonsága érdekében is a helyes vezetés gyakorlása. Igyekezzenek olyan tanpályákra eljutni, ahol lehetőségük van képességeiket próbára tenni és fejleszteni – tanácsolja a szakember.
IV
