Mókás külsejű terepjáró egyterűt szabadalmaztatott a Toyota
Csúsztatható első és hátsó ajtók, hiányzó B-oszlopok, három üléssor, nagy hasmagasság és masszív kialakítás jellemzi ezt a kirándulásokra és expedíciókra szánt, különleges járművet.
A szabadidő-autók elsöprő népszerűsége azt eredményezte, hogy az autógyártók a robusztus dizájnjegyeket egyéb járműfajtákon is igyekeznek alkalmazni, így született meg az emelt futóműves, fényezetlen műanyag védőelemekkel és alsó védőlemezekkel ellátott terepkupék, szedánok, szupersportkocsik és ferdehátúak sora a közelmúltban. Arra azonban még nem volt igazán példa, amit a Toyotától láthattunk a 2023-as Japan Mobility Show-n, Tokióban: a japán autógyártó ugyanis egy terepjáró egyterűt mutatott be, amely az aktív életmódot folytató családok, kutató- és mentőcsapatok tökéletes járműve lehetne.
Nos, a sikert aratott X-Van Gear-tanulmány most egy lépéssel közelebb került a sorozatgyártáshoz, ugyanis a Toyota Auto Body – a Toyota kishaszonjárműves részlege, amely a HiAce-en felül a japán belpiacra gyártott nagy egyterűek és a Land Cruiserek gyártásáért is felel – idén márciusban levédette a formáját a Japán Szabadalmi és Védjegyhivatalban, amely a 1765341-es számú formatervezési mintaként vette nyilvántartásba.
A Tokióban kiállított, eredeti X-Van Gear nem volt egy extrém, túlzásba vitt tanulmányautó; inkább tűnt egy közúti használatra kész modell első, kezdeti változatának, mintsem vad koncepciónak, amely fényévekre van a sorozatgyártástól. Persze semmi sem biztos, a szabadalommal védett forma sem garantálja, hogy valóban gyártásba kerül egyszer a modell. Lehet, hogy csak azért védette le a formáját a Toyota, hogy nehogy lemásolják a rajta található ötleteket. Egyébként a Toyota Auto Body által kiadott videóból kiderül, hogy a haszonjárműves részleg rögtön három X-Van-változatot tervezett, de egyelőre csak a terepjárós stílusú Geart készítette el. A Core egy kevésbé terepes, városiasabb verzió, amely a belső komfortra helyezi a hangsúlyt, a Tool pedig egy két üléssoros haszonjármű-változat, amelynek a rakterét ráccsal választották el az utastértől, és a hátsó ablakait lefalazták.
Hozzájuk hasonlóan az X-Van Gear is dobozos kialakítású, és az igazi különlegessége, hogy nem csak hátul, hanem elöl is tolóajtókkal látták el. A masszív műanyag burkolatok és a színvilág is az ikonikus FJ Cruisert idézik, ami a karosszéria különleges arányaival és a nagy hasmagassággal kombinálva egy olyan járművet eredményezett, amely valahol félúton helyezkedik el a buszlimuzinok és a szabadidő-autók között. Terepezéskor jól jöhet, hogy belülre, a szélvédő bal felső sarkába két kis parabolatükröt, „analóg holttérfigyelőt” szereltek, hogy a jobb oldalon ülő vezető lássa, milyen akadályok lehetnek közvetlenül az első kerekek előtt vagy a bal első kerék mellett. Szintén praktikus a szélvédő mögött kialakított második, villamosított tetősín is, amelyhez lámpákat, kamerákat vagy bármilyen hasonló, elektromos eszközt lehet csatlakoztatni.
Azért is lehetett olyan tágas a tanulmányautó, mert a három üléssorán összesen csak hat darab, sínen csúsztatható ülést alakítottak ki. Az első utasülést meg lehet fordítani, a kétszemélyes középsőt pedig asztallá lehet alakítani, összesen hatféle variáció létezik az ülések elhelyezésére és használatára. Praktikus megoldás, hogy a harmadik sorban lévő üléspad alatt egy hatalmas fiókot alakítottak ki, amely vagy előrefelé nyitható, hogy az itt ülők hozzáférjenek, vagy hátrafelé, hogy a csomagtartóból lehessen megpakolni. A B-oszlop nélküli karosszériakialakítás és a három átlátszó üvegpanelt tartalmazó tető tovább növeli a térérzetet; a tágas, nyitott utasteret mobil társalgóként, tárgyalóteremként vagy akár étkezőként is lehet használni.
Március elején szabadalmaztatta a Toyota Auto Body a formatervet, ami Japánban találgatásokra adott okot a sorozatgyártás megvalósulását illetően. A kiszivárgott számítógépes grafikákon ábrázolt jármű szinte tökéletesen megegyezik a tavaly ősszel leleplezett X-Van Gear koncepcióautóval, kivéve a tetőcsomagtartót és a síneket, amelyek hiányoznak róla. Azonban az összes többi kulcsfontosságú jellemző, mint például a dobozos kerékjárati ívek az ajtósínekkel, a fekete tetőoszlopok, a kontrasztos, vaskos C-oszlopok, a meredeken álló szélvédő, a vízszintes géptető, valamint a pixeles fényszórók és a felettük lévő, keskeny nappali menetfények mind-mind megjelennek a véglegesnek tűnő verzión is.
A 4695 mm hosszú, 1820 mm széles és 1855 mm magas X-Van Gear 255 mm-rel rövidebb, 110 mm-rel keskenyebb és 125 mm-rel magasabb, mint a Toyota hétszemélyes szabadidő-autója, a Highlander. A tanulmányautó remek térkihasználását mutatja, hogy egy RAV4-esénél alig nagyobb alapterületen 2965 mm hosszú, 1550 mm széles és 1340 mm magas utasteret sikerült benne kialakítani, amely a hat utason felül akár kerékpárok, szörfdeszkák, sílécek szállítására is alkalmas.
Bár a hajtásláncról még nem tett említést a Toyota, a teljesen sík, és meglehetősen vastag, szendvics kialakítású padló akár tisztán elektromos hajtásláncra is utalhat, ami azért sem lenne meglepő, mert a Toyota Auto Body standján az X-Van Gear mellett közvetlenül az elektromos Toyota HiAce BEV tanulmány volt kiállítva. De mivel az X-Van Gear padlólemeze az Alphard és a Noah egyterűekben használt platform távoli rokona, az is elképzelhető, hogy benzines vagy öntöltő hibrid hajtással léphet majd piacra pár éven belül a terepjáró buszlimuzin.
Fotók: Toyota, YouTube
