2020. február 21-én végre napvilágot látott Clarie Boucher, művésznevén Grimes várva várt albuma, a “Miss Anthropocene“. A kanadai énekesnő-dalszerző-producer ötödik lemeze alapvetően egy koncepcióalbum az éghajlati válság istennőjéről, ugyanakkor sokak szerint egyfajta izgalmasan kaotikus nyilatkozatként is “olvasható” a művésznő magánéletéről.
Grimes négy stúdióalbumával (“Geidi Primes”, “Halfaxa”, “Visions” és “Art Angels”) már eddig is kivívta a szakma és a közvélemény figyelmét. Jellegzetes, mégis folyton megújuló stílusával, extravagáns, ugyanakkor ösztönös különcségével, gondolatébresztő koncepcióival, különleges énekhangjával és egyszerre ijesztő, de hipnotizáló kisugárzásával épp annyira osztja meg a zenéjét hallgatókat, mint amennyire azt egy efféle popdémoni képzőművésztől várná az ember.
Aktuális lemezének atmoszférája sötétebb, hipnotikusabb, mint korábbi, 2015-ös albuma. Ez annak köszönhető, hogy Grimes ezúttal a nu metal és az ethereal wave műfajaiból is merített némi inspirációt. Tartalmát tekintve saját elmondása szerint a klímaválság mellett magánélete és a sajtóval vívott harcai is megihlették az elképzelés formálásában. Az anyag első beharangozója a “We Appreciate Power“ című ízelítő track volt, amelyen közreműködött
HANA. Ezt követte az i_o-val közös “Violence“, a “So Heavy I Fell Through the Earth“, a “My Name Is Dark“ és a “4ÆM“. Utoljára érkezett az eddigiek intenzív elektronikus art/synth-popjához képest meglepő country-s fordulatot vevő “Delete Forever“, melyben az énekesnő egy személyes élményét írta ki magából egy barátja elvesztésével kapcsolatban.
Az új album címe a “mizantróp”, azaz az embergyűlölő, és az “antropocén” szavakból áll össze. Utóbbi egy javasolt új földtörténeti kor elnevezésére utal, melynek kezdetét az emberi tevékenység a Föld ökoszisztémáira gyakorolt jelentős és globális hatása határozná meg.
A lemez angyalszárnyú, démonszemű “főszereplője” pedig Grimes War Nymph elnevezésű alteregója, aki nem más, mint a klímaváltozás antropomorfizált istennője. Egy pszichedelikus űrlény/démon/szépségkirálynő, aki a világ küszöbön álló pusztulását ünnepli. Folyamatosan meztelen és alkotóelemei csupán az elefántcsont és az olaj.
“A ‘Miss Anthropocene’ egy gyönyörű és érzelmileg összetett album: Boucher folytatja személyes testamentumát a kreativitásról, egyfajta pusztítás elleni ellenállásként. Mindez egy valószínűtlen optimista gesztus, amely alapján továbbra is úgy véli, hogy a művészet erőteljes erő lehet a társadalmi jó növelésében” – írja a The Guardian. További vélemények az albumról a külföldi zenei sajtóban:“Egy mesteri, műfaji határokat feszegető és átfogó diadal” – The Independent“Erőteljes és lenyűgöző” – The Guardian, A hét albuma“Merész koncepció egy káprázatos albumra” – Telegraph“Igazán méltó lemez egy sötét éllel” – The Wall Street Journal“Az ambíció gyümölcse” – Rolling Stone“Filmzene a klubban vonagló holografikus testekhez” – Stereogum Noha Grimes zenei munkásságára nem egyszer fel kapta már a fejét a világsajtó, ennél még nagyobb felhajtáshoz vezetett az, amikor kiderült, hogy az énekesnő és a tech mogul Elon Musk egy párt alkotnak. (Musk nevéhez olyan vállalkozások fűződnek, mint a a PayPal, a SpaceX vagy a Tesla.) 2020 elején arra is fény derült, hogy hamarosan tovább bővül majd a kis család. Grimes egy félmeztelen Instagram-fotóval adta a világ tudtára a hírt, melyet többféleképp is dekódoltak. Volt, aki a hasára photoshopolt magzatból azt szűrte le, hogy terhes, míg volt, aki arra következtetett, hogy hamarosan “megszüli” az új albumát. Nos, úgy tűnik, hogy mindkét forgatókönyv valóra válik.
Dallista:
1. So Heavy I Fell Through the Earth (Algorithm Mix)
2. Darkseid (with 潘PAN)
3. Delete Forever
4. Violence (with i_o)
5. 4ÆM
6. New Gods
7. My Name is Dark (Algorithm Mix)
8. You’ll miss me when I’m not around
9. Before the fever
10. IDORU (Algorithm Mix)
