Amerikai sportautó-legendaként is mutatós a Toyota GR Supra

Nem hagyja nyugodni az autórajongó grafikusok fantáziáját az ötödik generációs Toyota Supra. Ezúttal minden idők egyik legdurvább utcai sportautójának bőrébe bújtatták bele.

Mi a közös az új generációs Toyota Suprában és az elmúlt 25 év egyik legszélsőségesebb sportautójában, a Dodge Viperben? Első hallásra semmi. Származási helyük mellett eltérő a motorkonstrukciójuk (a Viper V10-es hajómotorjával szemben a Supra egy klasszikus, soros hathengerest alkalmaz), és míg a Toyota kifinomult, kényelmes és kezes, az alvázas szerkezetű Dodge egy betörésre váró (illetve annak minden porcikájában ellenálló) vadállat volt.

Ugyanakkor mindkettő egy patinás, klasszikus vérvonal leszármazottjaként lépett a színre (Carroll Shelby az általa tervezett 427-es Cobra szellemi utódjaként tekintett a Viperre), és alapvető konfigurációjuk is hasonló: a hangsúlyosan hosszú orr-rész és az extrém rövid far messze hátratolt utasteret eredményez, amelynek kupolás teteje egyszerre gondoskodik a megfelelő helykínálatról és a sportosan testhez simuló vezetői környezetről.

Nyilván ezt a hasonlóságot vette észre az interneten flathat3d néven alkotó és publikáló, tajvani grafikus, amikor elkészítette a Supra ACR átiratát. Az ACR az American Club Racing kifejezés rövidítése volt, és 1999-től kezdve jelölte a kifejezetten versenyhasználatra felkészített Vipereket. Az egyedi K&N légszűrőkkel, BBS keréktárcsákkal, ötpontos Oreca versenyövekkel és Koni lengéscsillapítókkal felszerelt modell motorsport-ambícióit a légkondicionáló és az audiorendszer hiánya érzékeltette.

Az ACR variánsok a típus későbbi generációjában is visszatértek, adaptív felfüggesztéssel, csökkentett tömeggel, nagyobb motorteljesítménnyel, feljavított aerodinamikával okoztak örömöt. Az ACR Viper egyes generációit a néven kívül a modellvariáns speciális, aszimmetrikus sávozása, valamint hatalmas hátsó szárnya is összekötötte.

Pontosan ezeket a meghatározó stílusjegyeket ültette át virtuális tanulmányautójába a tajvani tervező, természetesen az eltérő arányokhoz és a jó ízléshez igazítva a légterelő méreteit. A képet markáns első splitter és a lökhárítón elhelyezett, oldalanként két-két szárnyacska teszi teljessé. Egy hiányérzetünk mégis maradt – illetve talán mégsem. Hiszen amilyen jól állt a barbár egyszerűségű Vipernek a küszöb mellett kivezetett, öblös kipufogócső, annyira idegen volna a Supra kifinomult stílusától ez a megoldás.

Fotók: Toyota, flathat3d