Noha a prémium kombikupé műfaját a britek tökéletesítették a múlt század utolsó harmadában, a Toyota sportautója is látványos alany volna egy puttonyosításhoz – kérdés, hogy milyen formában.
Újabb virtuális tuningművész vette kezelésbe a Toyota Suprát. Ezúttal használható csomagteret illesztettek az örömautóra, és bár a terveken csorbult az alapmodell kivételes harmóniája, erről nem a kombi far tehet…
A sportautók eleganciáját a kombik praktikumával társító shooting brake meglehetősen érzékeny műfaj: rendkívüli arányérzék és hiteles kiindulási alap nélkül hozzá se fogjon az ember. A Lexus történetében már volt egy hasonló alkotás: az első generációs IS kombi kivitele rövid, felfelé húzott farával inkább tűnt sportautónak, mint szállítójárműnek – ha kétajtós modellként kerül megvalósításra, alighanem örök klasszikusként vonult volna be az autóipar történetébe.
Ezt az elképzelést majdnem valóra váltotta a 2016-os Toyota GT86 Shooting Brake koncepció. A márka ausztrál tervezői a Toyota japán kézműves mestereinek segítségével építették meg az elegáns kombi egyetlen példányát – kár, hogy ujjgyakorlatnak, ötletes stílustanulmánynak szánták csupán, mert egyedülálló jelenségként színesíthette volna a megfizethető sportautók piacát.
Alighanem mindkét forrásból táplálkozott Yasid Oozear, egy londoni grafikus, aki általában youngtimer és kortárs klasszikus modellekből készít roncsderbikre termett virtuális versenyautó-átiratot. Az új generációs Toyota Supra azonban az ő fantáziáját is megmozgatta – az elmúlt hónapokban targa tetős majdnem-kabriótól kezdve a hatalmas hátsó szárnnyal megáldott utcai versenyautóig számtalan elképzelés látott már napvilágot az interneten –, és merőben új területre csábította: a fiatal rajzoló egy szteroidokkal telepumpált félszerzetként vizionálta az autót.
Ha gondolatban megtisztogatjuk a túlburjánzó kerékív-toldatoktól, a hatalmas légterelőktől, és visszaadjuk eredeti hasmagasságát, meglepően átgondolt, arányos, kiegyensúlyozott autót kapunk. Az egyenes tetővonal és a zömök hátsó szélvédő jól mutatna a valóságban – az autó egyetlen gyenge pontja a túlságosan vastag hátsó tetőoszlop. Felmerül persze a kérdés: nem éppen azért túlozta-e el dizájnját Yasid, nehogy szerzői jogi konfliktusba kerüljön a Toyota Motor Corporation formatervezőivel…?
Fotók: Toyota, Lexus, Yasid Oozear, Rain Prisk
