És az, mitől autós hír, hogy premier az Eiffel Műhelyházban
A kairói lúd, avagy A rászedett vőlegény című Mozart-pasticcio ősbemutatójával vette kezdetét az előadások sora az Opera új komplexumában, az Eiffel Műhelyházban. A BMW Group Magyarország kiemelt stratégiai partnerének új játszóhelyén, a Bánffy-teremben Toronykőy Attila rendezésében került színpadra a Németh Pál karmester és Ókovács Szilveszter főigazgató koncepciója mentén szervesen összekapcsolt két operatöredék.
A BMW Group Magyarország kiemelt stratégiai partnerének új integrált műhely-, raktár- és próbacentrumában színpadra állított A kairói lúd, avagy A rászedett vőlegény című Mozart-pasticcio előadás ősbemutatójával vette kezdetét az Eiffel Műhelyház száznapos próbaüzeme.
Mozart a Szöktetés a szerájból megírását követő években tevékenyen foglalkozott a vígopera műfajával. A rászedett vőlegény is feltehetően ebből az időszakból való, amelynek azonban csupán a nyitánya, néhány zenei részlete és librettója maradt fenn. Az 1784-ben keletkezett A kairói lúd pedig figyelemreméltó fináléval, ám kevésbé erős szövegkönyvvel rendelkezik, amit Varesco abbé, az Idomeneo című Mozart-opera librettistája jegyez.
Az 1991-ben, Mozart halálának 200. évfordulóján megjelent összkiadást hallgatva Ókovács Szilveszterben merült fel a gondolat, hogy a Figaro házassága vagy a Don Giovanni zenei ötleteit előrevetítő, magyarországi utalást is tartalmazó (A kairói lúdban esztergomi parókákról esik szó), töredékességük miatt azonban szinte elfeledett operakezdeményeket egy darabbá lehetne kovácsolni. A koherens, színpadra alkalmazható mű elkészítése érdekében a régizene kiváló szakértőjéhez, Németh Pálhoz fordult, míg Ókovács Szilveszter feladata a szövegkönyvek egyesítése volt.
A darabot az Operában rendszeresen dolgozó Toronykőy Attila rendezi. „Ez a Mozart-opera egy olyan helyen születik meg, amely a Magyar Állami Operaház kortárs játszóhelye lesz a jövőben. Egy olyan operát szeretnénk létrehozni, mely klasszikus értékekkel bír, de a mai kor szellemisége, vizualitása is megjelenik benne” – mondta. Számára A kairói lúd nem volt ismeretlen, hiszen egy korábbi, szegedi operatanszakos vizsgarendezésénél már foglalkozott vele. Az előadás látványtervezője Juhász Katalin, aki legutóbb tavaly, a Gördülő Opera Szerelmi bájital előadásán dolgozott a rendezővel, de a Figaro 2.0 vizuális megoldásai is az ő nevéhez fűződnek. A fukar Don Pippo márkit Kovács István, titkárát, a szerelemeseket segítő Calandrinót Biri Gergely alakítja. A márki gyámleánya, Celidora szerepét Bakonyi Anikó, míg a szerelmét, Biondellót Balczó Péter formálja meg. A további szerepeket Váradi Zita, Keszei Bori, Szerekován János és Fülep Máté énekli. Az alkotók reményei szerint egy hangulatos, vidám művet ismerhetnek meg az érdeklődők, benne számos olyan muzsikával, amik eddig csak Mozart fiókjában lapultak. „Érdekesség lesz, nemes kísérlet, méltó a »harmadik operaház« megnyitásához” – fogalmazott Ókovács Szilveszter főigazgató.
Az Eiffel Műhelyház Bánffy-termében debütáló előadás fényét az Erkel Színház kiemelt stratégiai partnere, a BMW Group Magyarország egy BMW i8 Roadster kiállításával emelte. Az ősz folyamán hivatalosan is megnyíló létesítmény, új játszóhelyet, közösségi teret és további együttműködési lehetőséget is hordoz magában.
A BMW Group közel 50 éves múltra visszatekintő, világszerte több mint száz kulturális intézményi együttműködést magába foglaló Art&Culture programjához az Opera 2015 februárjában csatlakozott, a vállalat magyarországi kulturális kommunikációjának pilléreként.
Fotó: Rákossy Péter, Opera
