Használati kényelem

A Citroën számára a használati kényelem egyet jelent a barátságos utasterekkel, és ehhez kapcsolódóan a könnyen kezelhető, intuitív technológiákkal. Az autóipari szektorban egyre fontosabb szerepet tölt be a technológia, ami néha a felhasználóbarát jelleg rovására megy. A Citroën esetében azonban nem áll fenn ez a veszély, mivel a márka folyamatosan arra törekszik, hogy a kényelem növelése érdekében a könnyű használatot szolgáló új technológiákat alkalmazzon.

A vezetésből adódó stressz és fáradtság csökkentése már régóta a Citroën elsődleges céljai közé tartozik. A Citroën meggyőződése, hogy a vezetéssel együtt járó mentális terhelés csökkentésével biztosítható az igazi kényelem. Ezen a téren a márka mindig is az innovációra törekedett. A Citroën gépjárművek tervezésénél már évtizedek óta központi helyet foglal el a kényelem. Ennek szellemében két fontos elemen, a kormányon és a műszerfalon hajtottak végre forradalmian új fejlesztéseket.

A XXI. század első éveiben a C4-es modellen bevezetett új tervezésű, rögzített közepű kormánykerékkel, melyet a C4 Picasso és a C5-ös modelleken is alkalmaztak, a Citroën úttörő szerepet játszott. A fedélzeti technológiák tömeges elterjedésével, melyek néha túlzsúfolttá teszik a műszerfalakat, sok gyártó elkezdte a kormányra áthelyezni a kezelőszerveket. A Citroën koncepciójának lényege egy rögzített kormányközép volt, a rajta elhelyezett, közvetlenül elérhető vezérlőgombokkal. Míg a többi gyártónál a vezérlőgombok a kormánnyal együtt forogtak, a Citroënnél a kormány helyzetétől függetlenül fixen maradtak, s így jobban láthatók és könnyebben kezelhetők voltak. Ez az újítás az utasokat érő erőhatásokra és a légzsákokra vonatkozó jogszabályok által megszabott szigorú biztonsági követelményeknek is megfelelt.

A Citroën egy másik újításának bevezetése is a kormányhoz kapcsolódik: az 1967-ben, a DS-en bevezetett híres elfordítható fényszórók ezek, amelyek az út jobb megvilágításával nagyban megkönnyítik az éjszakai vezetést. Később az SM modellen a hat fényszóróból kettő hidraulikus állítású volt, amelyek ugyanezt a funkciót látták el. Ezek a fényszórók a mai modelljeinken „intelligens fényszóróként” jelennek meg, annak ellenére, hogy a Citroën zászlóshajó modelljeinek kényelmesebb használata érdekében már régen bevezette ezeket.

MŰSZEREK ÉS INNOVÁCIÓ

A fejlett, ergonomikus kezelőszervek és a műszerfal innovatív kialakítása is bizonyítja a Citroën funkcionalitás iránti töretlen elkötelezettségét, a vezető kényelmét növelő technológiák alkalmazásával.

A GS, a GSA, a CX és a BX modellek forradalmian új, ergonomikus és a kormányról könnyen elérhető kezelőszervekkel voltak ellátva. A GSA és a Visa későbbi modelljein vezették be a többfunkciós bajuszkapcsolót, amelyen a legfontosabb vezérlőgombok egy helyre csoportosítva kaptak helyet a vezető keze ügyében, lehetővé téve számára, hogy a vezetésre koncentráljon, és ne engedje el a kormányt.

A CX-en használtak először fröccsöntött műanyagokat a műszerfal, a konzol és az ajtóburkolatok egységes megjelenése érdekében. Egy igen meglepő, repülő csészealj formájú Lunulán, félhold alakban helyezték el a vezérlőgombokat a kormány körül. A teljesen egyedülálló Lunulát Michel Harmand, szobrász, formatervező és művész tervezte, aki az
1960-as évektől az 1980-as évekig meghatározó szerepet játszott a Citroën design kialakításában. Abban az időben ez a használati kényelem csúcsát jelentette. A Citroën más modelljeiben is alkalmazott innovációt több autógyártó is utánozta. Az 1980-as és 1990-es években az új műanyag fröccsöntési technológiák bevezetésével számos változtatást hajtottak végre a műszerfalakon.

Emellett a CX egy egyedülálló, tárcsás kivitelű, világító sebességmérővel volt felszerelve, amely a vezetővel szemben lévő ablakban, nagyítva mutatta az autó sebességét. Így, a vezető könnyebben és gyorsabban tudta leolvasni a haladási sebességét, anélkül, hogy egy hagyományos mutatónak végig kellett volna haladnia egy műszerlapon.

Az 1982-ben piacra dobott BX új állomást jelentett a design tekintetében, ami az autó belső és külső megjelenésében egyaránt megmutatkozott. A BX karosszériájának csaknem 20%-a műanyagból készült, és az utastér fröccsöntött műanyagból volt kialakítva, jól kézre eső vezérlőgombokkal és karokkal. 1985-ben a Citroën a BX Digittel vezette be az első digitális kijelzővel ellátott műszerfalat. Valójában ez volt az első modell a világon, amely digitális műszerekkel rendelkezett. A kényelem növelésére szolgáló BX Digit a mai digitális műszerfalak igazi előfutára volt.

A CIKKNEK MÉG NINCS VÉGE!
LAPOZZ A KÖVETKEZŐ OLDALRA!

Oldalak: 1 2

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.