Gördülési kényelem

A Citroën mindig arra törekedett, hogy olyan újításokat vezessen be, melyek lehetővé teszik az utastér elszigetelését az útegyenetlenségek hatásaitól. Mivel a kényelmes vezetés a biztonságos és nyugodt vezetés garanciája, az utasok kényelme ugyanolyan fontos, mint a vezetőé. A Citroën már alapításától kezdve pontosan meghatározta a vezetési kényelemre vonatkozó ipari szabványokat. A márka új technológiákat hozott létre, és új funkciókat vezetett be annak érdekében, hogy az általa gyártott összes modell utastere a lehető legkényelmesebb, legpihentetőbb és legkifinomultabb legyen.

Amikor az autóipar még gyerekcipőben járt, az autók még nem voltak kényelmesek. Az 1919-ben érkezett Citroën
Type-A modellel azonban, amely az első igazi, sorozatban gyártott autó volt Európában, a Citroën egy olyan gépkocsit alkotott, amely több kényelmi felszerelést kínált, mint például az indítómotor, a kárpitozott ülések és az elektromos fényszórók. A Type-A egy forradalmian új felfüggesztési rendszerrel volt felszerelve, melynek fordított negyed-elliptikus rugók képezték az alapját. A rugók úgy voltak beállítva, hogy egymással összhangban működjenek, így nem volt szükség lengéscsillapítók alkalmazására. A Citroën vezetése és úttartása már ekkor egy magasabb kényelmi szintet biztosított.

A Citroën Type-C 1922-es bevezetésével André Citroën igyekezett még kényelmesebbé tenni az autót. Az volt a célja, hogy az utasok könnyen be tudjanak szállni az autóiba, és kényelmes üléseken utazzanak, ahelyett, hogy egy kemény ülésre kelljen bekászálódniuk. Még a női vezetőkre, és az ő preferenciáikra is gondolt, jóval azelőtt, hogy a férfiakat előnyben részesítő többi autógyártó megszabadult volna szexista előítéleteitől. A nők igen kedvelték a Type-C modellt könnyű kezelhetősége és vezethetősége miatt, és mert könnyebben lehetett be- és kiszállni az autóból, figyelembe véve az akkori divatot. A Citroën akkori hirdetései még a női vevőket is megcélozták.

A Citroën gépkocsik kényelmükkel kiérdemelt hírneve messze meghaladta Franciaország határait. Az 1920-as évek elején nem csak Párizsban, hanem Londonban is taxiként használták a Citroën gépjárműveket. A Type-C, amelyből több mint 80 000 darabot gyártottak, sokakhoz közel hozta az autózást. A márka hírnevének köszönhetően, melyet az általa gyártott autók kényelmével vívott ki, már az 1930-as években maga XI. Pius pápa is egy Citroënt rendelt magának.

A Citroën teljes típuskínálata, a kis családi autóktól kezdve egészen a felsőkategóriás gépkocsikig, újításaival tűnt ki a többi autó közül. Az 1920-as években a Citroën acélból készült, merevebb karosszériájú gépkocsikat gyártott, mint például a B10, hogy jobban elszigetelje az utasteret az útegyenetlenségek hatásaitól és a külső környezettől. Az 1926-ban bemutatott B14 modell szervofékkel volt felszerelve, ami jelentős újításnak számított, és lehetővé tette az autó könnyebb fékezését.

André Citroën meg volt győződve arról, hogy a siker kulcsa a nagyobb kényelem. 1928-ban a gyártó piacra dobta az AC4 és az AC6 sorozatot, melyek mindegyike luxuskivitelű tartozékokkal volt ellátva. 1929-ben a C6 limuzinnal egészül ki a kínálat, amely számos vezetést segítő rendszerrel, és az utasok kényelmét szolgáló luxuskivitelű részletekkel büszkélkedett, mindezt egy szilárd karosszériába zárva.

A Citroën volt az első autógyártó Európában, amely gumibakokra szerelte motorjait, hogy csökkentse a rezgéseket az utastérben, megalkotva ezzel a „lebegő motort”. Rövid időn belül a C4, a C6 és a Rosalie modelleknél is alkalmazták ezt az eljárást, és a zseniális marketingérzékkel megáldott André Citroën úgy döntött, hogy a lebegő motorral szerelt összes modellt a nyugalmat jelképező hattyút ábrázoló jelzéssel díszíti.

A luxus és a stílus korában ezek az autók nyitották meg a kényelem, a biztonság és a vezetés terén az egyik legjelentősebb innováció felé vezető utat. 1934-ben a Citroën piacra dobott egy modellt, amely számtalan egyedülálló funkciójával valóságos szenzációt keltett: ez volt a Traction Avant.

TRACTION AVANT – AZ ELSŐ SOROZATBAN ÖNHORDÓ KAROSSZÉRIÁVAL GYÁRTOTT GÉPKOCSI

A Traction Avant-nal a Citroën megalkotta az első önhordó karosszériával készült, elsőkerék-hajtású, sorozatban gyártott családi autót. A gépkocsi forradalmian újnak számító „monocoque” felépítésű, hegesztett acélból készült, merevebb és biztonságosabb karosszériája új dimenzióba helyezte a vezetési kényelmet és az úttartást. Ennek megfelelően a karosszéria tervezésénél a torziós merevségre vonatkozó, új szabványok jöttek létre, ami jelentősen javította a gördülési minőséget, elszigetelve a motort az utastértől a zaj és a rezgések csökkentése érdekében.

A Traction Avant független első felfüggesztéssel, fejlett hátsó felfüggesztéssel és hidraulikus fékekkel volt felszerelve.
A kényelmes és ergonomikus utastér újfajta üléseket kapott, míg a sík padlónak és a kardánalagút hiányának köszönhetően nagyobb hely vált szabaddá, pihentetőbb utazást biztosítva az elöl ülő utasoknak.

Ezen a modellen vezették be a Michelin erősített oldalfallal ellátott új „Pilote” gumiabroncsait a gördülési kényelem javítása érdekében. 1937-ben ez volt a világon az első alacsony profilú gumiabroncs, melynek az oldalfal magassága a futófelület teljes szélességének 80%-a volt, és ezzel együtt is javult az autó gördülési kényelme és az úttartása.

Ez a modell, limuzin létére kivételes vezetési élményt nyújtott a vezető számára a páratlan minőségű kormányművel, az erőt sugalló, nyújtott karosszériában alacsonyabban elhelyezett motorral, és az utasok számára biztosított kivételes gördülési kényelemmel. A vezetés és a kényelem terén a világon egyetlen gépkocsi sem tudta felülmúlni a Traction Avant modellt.

A korát jóval megelőző Traction Avant modellt több mint húsz évig gyártották. Majd az 1950-es évek elején a Traction Avant 15H modellen alkalmazták először az újfajta felfüggesztés első változatát, a hidropneumatikus felfüggesztést. A Traction Avant modellt az emblematikus DS 19 váltotta le.

A CIKKNEK MÉG NINCS VÉGE!
LAPOZZ A KÖVETKEZŐ OLDALRA!