Beszállás, indulunk! Víziók eredményhirdetés előtt a HajóHídon

Február első hetében összeül a nemzetközi zsűri, hogy értékelje a beérkezett pályaműveket, egy hónapon belül pedig mindannyian láthatjuk, milyen lesz a jövő Közlekedési Múzeumának épülete. Vitézy Dávid főigazgatótól a 2019. január 30-án, a budapesti Kossuth Múzeumhajón rendezett HajóHíd közönsége megtudhatta: a beérkezett 13 pályamű az ipari örökség megőrzésére és izgalmas kortárs építészeti kiegészítésekkel való találkozására eltérő, de rengeteg jó megoldást tartogat.

A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum megújításának munkája újabb nagyon fontos fázisába ért. 13 pályamű érkezett be a nemzetközi tervpályázaton, melyek értékelését a szakértők és a zsűri az előadás idején is végezte. A tervek többnyire mélységében is átgondolt megoldásokat hoznak, szögezte le Vitézy Dávid. Fontos, hogy a tervpályázaton nem a tervezési díj, hanem a minőség, az átgondoltság, a múzeumi funkcióknak való megfelelőség és több más szakmai szempont alapján dönthet a zsűri. A meghívott irodákat ismerik, de hogy melyik pályaművet ki adta be, nem.

A múzeum megújításának szándéka a Liget Budapest projekttel indult, amelynek ambíciózus tervei közé bekerült a második világháborúban súlyosan megsérült, majd a nyolcvanas években modern bővítéssel korszerűsített múzeumépület eredeti formájában történő helyreállítása is, Pfaff Ferenc 1896-os tervei alapján. A koncepció kidolgozásának folyamán azonban mind nyilvánvalóbbá vált, hogy a Liget nem tud helyet adni a korszerű múzeumi elvárásoknak minden szempontból megfelelő, költséghatékony és kellően tágas megoldásnak, leginkább a múzeum nagyméretű műtárgyai, járművei miatt. A 2016 elején megbízott Vitézy Dávid főigazgató vezetésével megindult az új helyszín keresése. Olyan, lehetőség szerint állami tulajdonban levő, tömegközlekedéssel jól elérhető terület jöhetett szóba, amely autentikus módon, saját történelméből következően kínálhat helyet egy korszerű, barnamezős rehabilitációval épülő autentikus közlekedési múzeumnak.

A legjobb alternatívának az egykori Északi Járműjavító területe bizonyult, amely eredendően már az 1870-es években a MÁV járműveinek javításával foglalkozott, mintegy 140 éven át az ország egyik legnagyobb üzemének számított – de már több mint egy évtizede üresen áll. A területen, amely mellett Magyarország korai és meghatározó vasútvonalai haladnak máig élő forgalommal, több nagyméretű ipari épület található. A Feketeházy János tervezte „Eiffel-csarnokban” már folynak a munkák: ide a Magyar Állami Operaház műhelyháza költözik. A Közlekedési Múzeum fő helyszíne az ezzel szomszédos „Dízelcsarnok” lesz, amely lebombázott elődje pótlásaként a dízelvonatok javítására készült el 1962-re. „Számunkra izgalmasabb kihívás egy olyan csarnokot megmenteni, amely egy későbbi, ma sokkal vitatottabb és még a jó minőségű épületek esetében is kevésbé értékelt korszakból származik, annak minden történeti adottságával, de a kor legszínvonalasabb magyar ipari építészetét képviselve” – szögezte le a főigazgató Legát Tibor kérdésére. A Dízelcsarnok nem csupán történetét tekintve valódi MÁV-ereklye: a Kőbányai útra néző, ma már műemlékileg védett irodai szárnyat a vasúttársaság főépítészeként dolgozó Kővári György tervezte, akinek többek közt a Déli pályaudvart, a balatonfüredi vasútállomást vagy a Nyugati téri Skála Áruházat is köszönhetjük.

A CIKKNEK MÉG NINCS VÉGE!
LAPOZZ A KÖVETKEZŐ OLDALRA!