Nyúz

Heteken belül érkezhet a Lexus első villanyautója

Október végén, a tokiói autószalonon mutatkozhat be a Lexus sorozatgyártású elektromos típusának közvetlen előfutára. Az autó a presztízs helyett minden bizonnyal az ésszerűség útját követi majd.

Míg az európai és észak-amerikai prémium autógyártók előszeretettel licitálnak egymásra villanyautóik méretét, árát és műszaki paramétereit illetően, a Lexus más utat választ: felső kategóriás zászlóshajói helyett egy városi luxustörpével teszi meg első lépését az elektromos átállás felé – a várakozások szerint már idén októberben.

Látványosan nő Európában a kombinált töltőrendszer (CCS) szabvány szerinti elektromos töltőbázisok száma. 2019 júliusában a kontinens több mint 7500 pontján tölthettük fel akár 350 kW teljesítménnyel villanyautónk akkumulátorát.1 Ez nagyjából háromszor annyi publikus töltési lehetőséget jelent, mint 2017-ben, és ne feledjük, hogy egy-egy helyszínen jellemzően három-négy autó tölthető egyidejűleg. Az USA még jobban áll EV töltőállomások tekintetében: húszezer földrajzi ponton 2 tölthetjük fel villanyautónk akkumulátorát, ha nem érjük be az otthonunkban és/vagy munkahelyünkön rendelkezésre álló töltőkkel – igaz, hogy ott már két éve is 16 ezer töltőállomás várta a villanyautósokat.

Mindez lenyűgözően hangzik, egészen addig, amíg meg nem nézzük, mennyi tradicionális, fosszilis üzemanyagokat biztosító töltőállomás működik a két régióban: Európában 2018 végén 134 ezer (!) benzinkút üzemelt 3, az Egyesült Államokban közel 15 százalékkal több.Ahogy arra számos fórumon rávilágítottak, téves megközelítés darabszám szerint összehasonlítani a kétféle töltő infrastruktúrát. A kevesebb töltési lehetőség és megszokottnál rövidebb hatótávolságok együttesen azt jelentik, hogy a villanyautók a gyártók minden műszaki és marketing igyekezete ellenére nem igazán alkalmasak – és valószínűleg nem is lesznek még jó ideig – a felhőtlen hosszú távú közlekedésre. Városban viszont elemükben vannak, nem csupán a rövidebb távolságok miatt, hanem azért is, mert ez az a közlekedési környezet, amelyben a belső égésű motorok a legrosszabb hatásfokkal üzemelnek, ezért itt érezhető legjobban az elektromos mobilitás jótékony ökológiai hatása.

Ezek után nem is kérdés, hogy a Lexus miért nem az LS luxusszedánt vagy az RX szabadidőjárművet szereli fel elsőként tisztán elektromos hajtáslánccal. Habár konkrét ígéretek nem hangzottak el, a 2015-ben bemutatott LF-SA tanulmányautó minden szempontból tökéletes jelöltnek ígérkezik arra, hogy a márka első villanyautója legyen.

A modern akkumulátor-technológiáknak köszönhetően a rendelkezésre álló minimális helyen (az LF-SA mindössze 345 centis volt) is elegendően nagy kapacitású akkumulátor fér el ahhoz, hogy az autót gondtalanul használhassuk városi környezetben, a minimális méretek pedig rendkívüli manőverező képességgel ruházzák fel a típust. Az sem mellékes, hogy a városi crossover speciális arányai és egyedi megoldásai révén rendelkezik azzal a különleges plusszal, amelyet számos vevő megkövetel az elektromos járművektől. Biztosra vehető például, hogy a tervezők látványosan (de a felismerhetőség határain belül) módosítják majd a Lexus legfőbb ismertetőjegyét, az orsó alakú hűtőmaszkot – annál is inkább, mert az elektromos hajtáslánc működéséhez nincs szükség levegőre, illetve a villanymotor hűtési igényei is eltérőek, így a villanyautó valójában egyáltalán nem igényel hűtőrácsot.

Az LF-SA szériaváltozata elsőként, de nem egyetlenként valósulhat meg. A modell várhatóan egy vadonatúj, EV-specifikus padlólemezre – esetleg a TNGA platform speciálisan módosított változatára – épül majd, amelyet a Lexus mellett a Toyota is alkalmazni fog. A két márka 2025-ig együttesen tíz akkumulátoros elektromos típust kíván piacra dobni.

Fotók: Lexus

  1. http://ccs-map.eu/stats/
  2. https://electrek.co/2019/07/09/us-electric-car-charging-station-connectors/
  3. https://www.statista.com/statistics/525523/number-of-petrol-fuel-filling…
  4. https://www.convenience.org/Topics/Fuels/Who-Sells-Americas-Fuel#.WpuYHB…